Paprika outside Szeged II. / A paprika Szegeden kívül II.

This post looks at paprika growing regions and traditions outside Szeged. In my previous post I went in my discussion of paprika growing outside Szeged as far – or as close – as to Horgos, the neighbouring village to Szeged, which is in Serbia today. In this post I’d like to look at further paprika-growing regions, at Bulgaria and Spain.

Ethnographer Sándor Bálint says there are few historical data on Bulgarian paprika growing and data are missing on Greek and Soviet relations as well. The first Bulgarian people to arrive in Hungary settled next to today’s Romanian Vinga, Óbessenyő and Déva in the 13th century. One theory says that the paprika plant reached Hungary through these people and that Bulgaria seems to have played a key role in the spread and growth of paprika. The most well known paprika-growing regions in Bulgaria in the 19-20th centuries were around Plovdiv, Kurtovoi and Konarei. Paprika plants were grown a little differently than in Hungary: they transplanted singular seedlings in a denser line and they watered the plants amply. The mature fruits were threaded on 2-meter long threads, where they dried and were de-stemmed and taken for milling, similarly to Szeged. The mills in Bulgaria were not only to process the fruit but were involved in selling the powder, too. There were the occasional special milling techniques in Bulgaria, like the one next to Kricsim, where the top millstone was laid vertically on the bottom millstone in order to prevent over-heating and burning of the fruit in-between the stones. Despite these technological differences, Sándor Bálint thought that Szegedi paprika always excelled compared to Bulgarian paprika.

In Europe Spain was naturally the first to domesticate the paprika plant. Paprika or chili plants in Spain were first used as decorative plants before they became integral parts of the Spanish cuisine. Pimentao dolce is similar to our sweet paprika and pimentao picante is similar to the Hungarian semi-sweet one. The elongated and hot guindillas are to be left in whole pods to spice the dishes. Interestingly, the Spanish like paprika powder mixed with olive oil, too.

There are more connections between Spanish and Hungarian paprikas than we’d originally assume. After the first World War the Hungarian government sent a delegate to Spain to search for ways to decrease the heat of the Hungarian paprika plants through cross-breeding Hungarian hot paprika with Spanish sweet varieties. Researcher Ernő Obermayer head of the Paprika Experimental Station established in Kalocsa in 1917, was also investigating this possibility.

Folytassuk a Szegeden kívüli paprikatermelés témáját! A legutóbbi cikk első felében újabb hazai tájkörzetek felé kalandoztunk, igaz, a horgosi leírás már a mai értelemben vett Magyarország határain túlra mutatott. A továbbiakban ezen a vonalon indulok el, szeretnék jellemzést adni egyéb külföldi paprikakultúrákról.

Bálint Sándornál azt olvashatjuk, hogy a bolgár paprikatermelés esetében, csakúgy, mint a kalocsainál, kevés történeti adat áll a rendelkezésünkre. Kívánatos volna például tisztázni a bolgár paprikakultúra görög és szovjet összefüggésit. A hazánkba érkező első bolgárok a 13. században telepedtek le a Délvidéken, Vinga, Óbessenyő és Déva környékén. Egyes feltételezések szerint később rajtuk keresztül jelent meg a paprika Magyarországon.

Az elmélet arra is következtetni enged, hogy a kelet-európai paprikatermelés egyik kulcsszereplője Bulgária. Legnevezetesebb paprikavidéke a 19-20. században Plovdiv környékén terült el, de jelentős a kurtovoi és konarei termesztés is. A paprikát öntözéssel művelik, jellemzően csak egy szál palántát ültetnek ki, azonban a tövek közelebb kerülnek egymáshoz, mint nálunk. A termést általában 2m hosszú fonálra fűzik, a napon való szárítás és (a miénkhez hasonló) csipedés után ezt később a malom vásárolja meg, amely a feldolgozás mellett értékesítéssel is foglalkozik. Érdekesség, hogy a feldolgozás során Kricsim városa mellett olyan kőpárral dolgoztak, ahol a felső kő nem feküdt rá az alsóra, hanem függőlegesen forgott rajta. Így igyekeztek meggátolni a pörkölődést és a túlzott felmelegedést. A különleges technológia ellenére Bálint Sándor úgy véli, a bolgár paprikakultúra elmarad a szegedi mögött.

Az európai országok közül a paprika Spanyolországban honosodott meg először. Természetesen ez összefüggésben áll Spanyolország kivételes szerepével az újkor gazdaságtörténetében, illetve Amerika felfedezésében. A kezdetben csak dísznövényként használt paprika később a spanyol gasztronómiának is fontos részévé vált. Az ibériai félszigeten két típusát különböztethetjük meg: A pimentao dolce a mi édes paprikánkra emlékeztet, míg a pimentao picante inkább a haza félédesnek feleltethető meg. A hosszúkás, csípős guindilla paprikát nem őrlik meg, egészben hagyják, és így fűszerezik vele az ételt. A spanyol vásárlók kedvelik az olívaolajjal vegyített őrleményt is.

A cikk végén kanyarodjunk egy kicsit vissza a kezdetekhez és a hazai viszonyokhoz! A spanyol és a szegedi paprika között több kapcsolat van, mint először gondolnánk. Az első világháború után hirtelen hanyatlásnak indult szegedi paprikakultúra fellendítésére ugyanis a földművelési kormányzat szakértői bizottságot küldött Spanyolországba. A kormányzat azt is elhatározta, hogy a spanyol paprikafajtát a miénkkel keresztezni kell, hogy a hazai termés csípőssége csökkenjen. Az 1917-ben alapított kalocsai paprikakísérleti telepen Obermayer Ernő nemesítő is foglalkozott a kérdéssel.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s