Fűszerpaprika nemesítőink

A fűszerpaprika számtalan fajtáját, igény szerinti édességét vagy csípősségét ma már szinte magától értetődőnek tekintjük. Ugyanakkor a növény ma ismert típusainak, jellemzőinek kialakulása hosszú és küzdelmes folyamat volt. Idézzük fel néhány mozzanatát!

A 19. század végéig a termelők maguk végezték a tenyészkiválasztást, válogatták a magot a következő évi terméshez. A századfordulón a magyar paprika elindult a hírnév felé: a tömeges termelés és export (valamint a paprikahamisítások okozta visszaélések) igényelték a termesztés és a feldolgozás szabályozott keretek között történő végzését, fejlesztését és a központi minősítést.

A fűszerpaprika nemesítése, a termesztéstechnológiai és feldolgozási kísérletek a Kalocsai Paprikakísérleti és Vegyvizsgáló Állomáson és a szegedi Mezőgazdasági Vegykísérleti és Paprikakísérleti Állomáson kezdődtek el. Az 1917-ben alapított kalocsai kutatóhelyen a világon elsőként nemesítettek fűszerpaprika fajtákat.

A korai kutató-nemesítők egyedkiválasztással, szelekcióval nemesítették ki az első magyar fajtákat. Obermayer Ernő, Vitéz Horváth Ferenc, Szanyi István, dr. Benedek László, Csonka Ferenc, Kardos Ernő, Bujk Gábor, Komlóssy György, Schmidt Gabriella, Dimitrov György korán érő, bőtermő, szabályos alakú, vastag- és keményhúsú, festő- és zamatanyagokban gazdag, könnyen feldolgozható fajtákat nemesítettek ki. Közülük Obermayer Ernőt és Vitéz Horváth Ferencet kell kiemelnünk: Obermayer Ernő a kalocsai kutatóállomás első igazgatója, a szegedi kutató állomás megszervezője, majd igazgatója, a fűszerpaprika-kutatás atyja, évtizedekig irányítója volt. Vitéz Horváth Ferenc nevéhez fűződik az első csípősségmentes (édes) fajta nemesítése: 1928-ban a véletlen folytán csípősségmentes anyatöveket szelektált csípős populációból, majd ezek elszaporításából kezdődött meg a csípősségmentes fajták termesztése. Mindez fordulópontot jelentett: elmaradhatott a kézi hasítás, a magozás, és a teljes termés közvetlenül feldolgozhatóvá vált.

A fűszerpaprika kutató állomások Szegeden és Kalocsán ma is működnek. A Fűszerpaprika Kutató-Fejlesztő Kht. kalocsai és szegedi osztályai végzik a fajta-előállítást, a termesztés biológiai alapjainak biztosítását, és a kapcsolódó termesztés- és feldolgozás-technológiai kutatásokat. Az 1960-as évektől keresztezéses eljárással igyekeznek a kutatók korszerű, magas beltartalmi értékű, rezisztens fajtákat nemesíteni. Magas festéktartalom, jó festőképesség, kellemes illat és zamat, tűzpiros szín, nagy terméshozam, nagyfokú termésbiztonság, korai érés, kedvező mag és bőr arány, a kórokozókkal szembeni ellenállás, könnyű szedhetőség és számos olyan termelői, feldolgozói és fogyasztói igény létezik, melyet a kutatók figyelembe vesznek a munkájuk során.

Kapeller Károly, Márkus Ferenc, Berényi Miklós, Kapitány József, Tímár Zoltán, Csilléry Gábor, Szarka János, Erdei István, Mécs József és a szegedi Somogyi György kutató-nemesítők elhivatott munkájának eredményeként kiváló biológiai alapanyag, eszményi fűszer, a hazai és a nemzetközi piacon keresett kereskedelmi cikk ma is a magyar fűszerpaprika.

Advertisements

One thought on “Fűszerpaprika nemesítőink

  1. Pingback: Paprikafajták II. – A csípősségmentes típusok | chilipaprikablog

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s