A bogyiszlói paprika és paprikamalom I.

A szegedi tájkörzetről szóló számos bejegyzés után úgy gondoltam, itt az ideje újra Kalocsa felé kalandozni. Ezúttal azonban nem az érseki székhelyre, hanem a kalocsai termőterület egyik falujára, Bogyiszlóra fogok fókuszálni. Továbbá igyekszem majd leírást adni a technológiai háttérről, a falu paprikamalmáról is.

A sárközi település neve valószínűleg sokak számára ismerősen cseng. Egyrészt a kalocsai paprika is biztosít számára némi hírnevet, másrészt pedig most bizonyára sokakban felrémlik: „Igen, arról a faluról van szó, amelyik átkerült a Duna másik oldalára”. Ez a körülmény nagyban befolyásolta a település ökológiai jellemzőit, éppen ezért a paprikatermesztés szempontjából sem mellékes. A vízrendezések klasszikus időszakában, a 19. században, természetesen nem csak a Tisza hatalmas kanyarulatainak átvágására került sor, a Duna folyását is megváltoztatták (bár itt az eredmény nem volt annyira látványos). 1853-ig Bogyiszló a Duna bal partján helyezkedett el, egy átvágás után azonban ma már a Dunántúl része lett.

A folyószabályozás után az ősi ártéri gazdálkodás ellehetetlenült, a termőterületek aránya viszont megnőtt, így a paprikatermesztéshez is adottak voltak a körülmények. Fontos tisztázni, hogy a „bogyiszlói paprika” kifejezés alatt kétféle zöldséget is érthetünk. Jelenti a vastag, fehér húsú úgynevezett étkezési paprikát és a Bogyiszlón megtermelt piros fűszerpaprikát is.

Utóbbi természetesen már a vízrendezések előtt is jelen volt a környéken. A Paprika családnevet már feljegyezték a Bogyiszlóhoz közeli Érsekcsanádon az 1700-as években. Ekkor már valószínűleg a bogyiszlói kertekben is ott volt a fűszernövény, és ahogy az őrölt fűszerpaprika egyre népszerűbbé vált, úgy növekedett a termelés is. A 19. században már sok lakos foglalkozott termeléssel, főleg a faluhoz közel eső, jó talajú „kertök”-ben. A folyókanyarulat átvágásának jelentőségéről már korábban szó esett, a századfordulóra pedig már meglehetősen sok bogyiszlói választotta megélhetési formájának a paprikatermesztést. Bár a fűszerpaprika nagyarányú termesztése nem itt, hanem inkább a szegedi tájkörzetben bontakozott ki, a kalocsai terület fejlődése is folyamatos.

Mivel a feldolgoztatáshoz el kellett látogatni Kalocsára, illetve át kellett kelni a Dunán, a helyiek elhatározták, hogy paprikamalmot alapítanak Bogyiszlón. Az 1936-ban megnyíló létesítmény a kor technológiájának legmagasabb színvonalát képviselte, számos helybelinek munkát adott és igazán eredményessé tette a termelést. Szerepéről részletesen a cikk második felében fogok beszámolni.

Advertisements

One thought on “A bogyiszlói paprika és paprikamalom I.

  1. Pingback: A bogyiszlói paprika és paprikamalom II. | chilipaprikablog

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s